A csendesülés, más néven „ülőhelygyakorlat”, az egyik legjobb módja, hogy a hétköznapi életed részévé tedd az erdőfürdő áldásos hatásait anélkül, hogy órákat kellene utaznod az erdőig. De vajon hogyan hat és hogyan végezhető az erdőfürdőnek ez a formája?

A napjainkban egyre növekvő népszerűségnek örvendő japán módszer, a shinrin yoku (erdőfürdő) áldásos hatásairól már számos kutatás beszámolt. 2019-ben egy, a Frontiers in Psychologyban megjelent kutatás arról írt, hogy már mindössze 20-30 percnyi természetben töltött idő is elegendő a kortizol nevű stresszhormon szintjének a jelentős csökkentésére (forrás: health.harward.edu). Tehát pontosan ennyi időt kellene heti 2-3 alkalommal eltöltenünk valahol a természethez közel ahhoz, hogy nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá váljunk.

Erre a célra kiváló lehetőséget kínál a csendesülés-gyakorlat, amely az erdőfürdő módszertanának részét képezi. Tulajdonképpen a legegyszerűbb formájában nem jelent mást, mint hogy rendszeresen ellátogatunk egy általunk kedvelt helyre, egy kevés zöld, kisebb park vagy kert ölelésébe, és ott nem csinálunk semmi különöset, csak üldögélünk csendben, és figyeljük a természetet. Minél tovább ülünk így, annál nagyobb csodákat tárhat fel számunkra a természet, amely körülvesz bennünket.

Megfigyelhetjük az itt élőket, elmélkedésünk tárgyául akár minden nap választhatunk valaki mást a környezetünkből: fákat, virágokat, a földet vagy éppen az eget, de akár rovarokat vagy arra sétáló kutyákat is. Ha egy pillanatban arra eszmélnénk, hogy unatkozunk, érdemes lehet emlékeznünk arra, hogy a természetben minden pillanatban történik valami figyelemre méltó, legfeljebb nem vettük észre.

A rendszeres gyakorlás akkor biztosítható a legkönnyebben, ha egy számunkra könnyen elérhető helyet választunk látogatásaink helyszínéül, így az erdőfürdőnek ez az egyszerű, jótékony gyakorlata részévé válhat a hétköznapi életünknek.

Az ülőhelygyakorlat közben számos belső nehézséggel is találkozhatunk. Ezeket érdemes rábízni a természetre, tudván, hogy a dolgok végül általában a harmónia felé haladnak, és a természet valódi útja – emberi beavatkozás hiányában – végül minden esetben valamiféle gyógyulás. A természet csendje segít nehéz érzéseink elviselésében, helyzeteink feldolgozásában, megoldásában.

Bízom benne, hogy aki ezt a gyakorlatot rendszeresen végzi, hálát érez majd a szívében annak áldásos hatásaiért, és nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordul majd az emberen túli világ, a természetvilág felé a mindennapi életében, és megóvja azt.